• a legtöbb ország alaptanterve tartalmazza-e azt (1),
• egyes országok alaptanterve tartalmazza a fogalmat, összefüggést, amennyiben nem, azt az elõkészítés során mindenképpen meg kell tanítani a versenyre készülõknek (2),
• általában nem tartalmazzák a középiskolai tantervek, így ezek közül az Olimpiához szükségeseket a versenyt rendezõ országnak az elõkészítõ feladatokkal ki kell jelölnie (3).

Szervetlen kémia

Elektronszerkezet

• fõcsoportok (1)
• átmeneti fémek (2)
• lantanidák és aktinidák (3)
• Pauli-elv (1)
• Hund-szabály(1)

Tendenciák a periódikus rendszerben (a fõcsoportoknál)

• elektronegativitás (1)
• elektronaffinitás (2)
• elsõ ionizációs energia (2)
• az atomok mérete (1)
• az ionok mérete (2)
• a legmagasabb oxidációs szám (1)

Tendenciák a fizikai tulajdonságokban

• olvadáspont (1)
• forráspont (1)
• fémes jelleg (1)
• mágneses jelleg (2)
• hõtani adatok (3)

Szerkezetek

• fémes szerkezet (3)
• az ionkristályok szerkezete (3)
• az egyszerû, egy központi atomot tartalmazó (nemesgázszerkezetû) molekulák szerkezete (3)
• sztereokémia (3)

Nevezéktan

• a fõcsoport elemeinek vegyületei (1)
• az átmeneti fémek vegyületei (1)
• egyszerû fémkomplexek (2)
• többcentrumú fémkomplexek (3)
• koordinciós szám (1)

Sztöchiometria

• egyenletrendezés (1)
• a tömeg és a térfogat közti összefüggés (1)
• tapasztalati képlet (1)
• Avogadro-állandó (1)
• koncentrációszámítások (1)

Izotópok

• számítások a nukleonokkal (1)
• radioaktív bomlás (1)
• magreakciók (, , , neutrinó) (2)

Az elemek körforgása a természetben

• nitrogén (2)
• oxigén (2)
• szén (2)

Az s-mezõ elemei

• az I. és a II. fõcsoport elemeinek reakciója vízzel, a termék bázicitása (1)
• a fémek reakciója halogénelemekkel (1)
• a fémek reakciója oxigénnel (2)
• a nehezebb fémek nagyobb reakciókészsége (1)
• a Li hidrogénnel, illetve nitrogénnel LiH-t és Li₃N-t alkot (2)

A p-mezõ elemei

• a hidrogénnek a nemfémekkel alkotott legegyszerûbb vegyületeinek sztöchiometriája (1)
• a fémhidridek jellemzõi (3)
• a CH₄, NH₃, H₂S, H₂O, HX sav-bázis sajátságai (1)
• NO és oxigén NO₂-dá alakulása (1)
• a NO₂ és a N₂O₄ közötti egyensúly (1)
• a NO₂ és a víz között végbemenõ reakció (1)
• a HNO₂ és a sói mint redukálószerek (1)
• a HNO₃ és sói mint oxidálószerek (1)
• a N₂H₄ folyadék és redukálószer (3)
• léteznek olyan savak mint a H₂N₂O₂ és HN₃ (3)
• a nitrátok és a salétromsav redukciója különbözõ fémekkel és más redukálószerekkel (3)
• a nátrium-tioszulfát reakciója jóddal (2)
• egyéb tiosavak, polisavak és peroxosavak (3)
• a 2. és a 3. periódus elemeinek legismertebb oxidációs állapotai [pl. B(III), Si(IV), P(V), S(VI), O(II), F(I), Cl(I), Cl(III), Cl(V), Cl(VII)] a halogénvegyületeikben és az oxoanionjaikban (1)
• a nemfémes elemek vegyületei egyéb oxidációs állapotokban (3)
• az Sn, a Pb és a Bi kedvezõbb oxidációs állapota (2)
• a nemfém-oxidok reakciója vízzel, és a keletkezõ savak sztöchiometriája (1)
• halogének reakciója vízzel (2)
• a halogének oxidációs készségének változása a fluortól a jódig (1)
• a 4. és a 3. periódus elemeinek kémiája közti különbség (3)

A d-mezõ elemei

• a d-mezõ fémeinek legismertebb oxidációs állapotai: Cr(III), Cr(VI), Mn(II), Mn(IV), Mn(VII), Fe(II), Fe(III), Co(II), Ni(II), Cu(I), Cu(II), Ag(I), Zn(II), Hg(I), Hg(II) (1)
• az elõzõekben felsorolt ionok színe vizes oldatban (2)
• az egyéb d-mezõbeli fémek oxidációs állapotai és kémiájuk (3)
• a Cr, Mn, Fe, Ni, Co, Zn oldódik sósavban, a Cu, Hg, Ag nem (1)
• a sósavas oldás során képzõdõ M²⁺ kationok (2)
• a Cr, a Fe (és természetesen az Al) passziválódása (2)
• a Cr(OH)₃ és a Zn(OH)₂ amfoter hidroxid, a többi ismertebb hidroxid nem (1)
• a MnO₄^-, a CrO₄^2- és a Cr₂O₇^2- erõs oxidálószer (1)
• a MnO₄^- redukcciójának pH-függése (2)
• egyéb (Cr₂O₇^2--on kívüli) polianionok (3)

Egyéb szervetlen kémiai problémák

• a kénsav, az ammónia, a szóda, a nátrium, a klór és a nátrium-hidroxid ipari elõállítása (1)
• a lantanidák és az aktinidák kémiája (3)
• a nemesgázok kémiája (3)

Szerves kémia

Alkánok

• a bután izomerjei (1)
• a IUPAC-nevezéktan (1)
• a fizikai sajátságok tendenciái (1)
  szubsztitúció (pl. klórral):
• termékei (1)
• szabad gyökök (2)
• a láncreakció inditó és láncletörõ lépései (2)
  cikloalkánok:
• elnevezése (1)
• szögfeszültség a kis gyûrûkban (2)
• szék- és kád konformáció (2)

Alkének

• sík szerkezet (1)
• cisz-transz (E/Z) izoméria (1)
• Br₂ és HBr-addició termékei (1)
• Markovnyikov-szabály (2)
• az addíciós reakció közben átmenetileg képzõdõ karbóniumionok (3)
• a karbóniumionok relatív stabilitása (3)
• az alkadiének 1,4-addíciója (3)

Alkinok

• lineáris szerkezetük (1)
• savas karakterük (2)

Aromás szénhidrogének

• a benzol képlete (1)
• az elektronok delokalizációja (1)
• rezonancia szerkezetek (1)
• a Hückel-szabály (4n+2) (3)
• a heterociklikus vegyületek aromás jellege (3)
• a heterociklusos vegyületek IUPAC-nevezéktana (3)
• policiklusos aromás vegyületek (3)
  az elsõ szubsztituens hatása:
• a reaktivitásra (2)
• a szubsztitúció irányára (2)
• a fentiek magyarázata (2)

Halogéntartalmú szerves vegyületek

• hidrolízisük (2)
• a halogénatomok cseréje (3)
• reakciókészség és annak függése a szénatom rendûségétõl (2)
• ionos reakciómechanizmus (2)
• eliminációs melléktermékek (2)
• az alifás és az aromás vegyületek reakciókészsége (2)
• a Wurtz-reakció (RX + Na) (3)
• a halogénszármazékok és a környezetszennyezés (3)

Alkoholok, fenolok

• a hidrogénkötés (az alkoholok és az éterek közti különbségek) (1)
• az alkoholok és a fenolok savas karaktere (2)
• alkének képzõdése vízelvonással (1)
• éterek képzõdése vízelvonással (2)
• észterképzõdés szervetlen savakkal (2)
• a jodoform reakció (2)
• a különbözõ rendûségû alkoholok rerakciókészsége, Lucas-reagens (2)
• a glicerin képlete (1)

Oxovegyületek

• nevezéktanuk (1)
• keto-enol tautoméria (2)
  elõállítás:
• alkoholok oxidációjával (1)
• szén-monoxidból (3)
  reakciók:
• az aldehidek oxidációja (1)
• redukció Zn-kel (2)
• HCN-addíció (2)
• NaHSO₃-addíció (2)
• NH₂OH-addíció (2)
• aldol kondenzáció (2)
• Cannizzaro-reakció (3)
• Grignard-reakció (2)
• Fehling- és Tollens-próba (2)

Karbonsavak

• induktív effektus és erõsség (2)
• az oxigénatomok egyenértékûsége az anionban (2)
  elõállítás:
• észterekbõl (2)
• nitrilekbõl (2)
• reakció alkoholokkal (1)
• az észterképzõdés mechanizmusa (2)
• izotópok a mechanizmus értelmezésében (3)
• a savhalogenidek nevezéktana (2)
• savkloridok elõállítása (2)
• amidok elõállítása savkloridokból (2)
• nitrilek elõállítása savkloridokból (3)
• savanhidridek elõállítása és tulajdonságai (2)
• az oxálsav neve és képlete (1)
• többértékû savak (2)
• optikai aktivitás (pl. tejsav) (2)
• R/S nevezéktan (2)
• a növényi és az állati zsiradékok közti különbségek

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

• az aminok mint bázisok (1)
• az aril- és az alkil-aminok összehasonlítása (2)
• a különbözõ rendûségû aminok elnevezése (2)
• a különbözõ rendûségû aminok laboratóriumi azonosítása (3)
  aminok elõállítása:
• halogénvegyületekbõl (2)
• nitrovegyületekbõl (Ar-NH₂ Ar-NO₂-bõl) (3)
• amidokból (Hofman-lebontás) (3)
• a Hofman-lebontás mechanizmusa savas, illetve lúgos közegben (3)
• az aminok és az amidok sav-bázis sajátságainak összehasonlítása (2)
  a diazo-vegyületek képzõdése:
• alifás aminokból (3)
• aril-aminokból (3)
• festékek: a szín és a szerkezet kapcsolata (kromofor csoportok) (3)
• nitrovegyületek: aci-nitro tautoméria (3)
• a Beckman-átrendezõdés (oxim-amid) (3)

Makromolekulák

• hidrofil- és hidrofób csoportok (2)
• micelláris szerkezet (3)
• szappangyártás (1)
  makromolekula elõállítása:
• sztirolból (2)
• etilénbõl (1)
• a poliamidok elõállítása (3)
• fenol + aldehidekbõl (3)
• poliuretánok elõállítása (3)
  a polimerek:
• kapcsolódása (3)
• szerkezete (izotaktikus, stb.) (3)
• a képzõdésük mechanizmusa (2)
• a gumigyártás (3)

Biokémia

Aminosavak és peptidek

• az aminosavak ionos szerkezete (1)
• izoelektromos pont (2)
• a 20 természetes eredetû aminosav és csoportosításuk (2)
• a 20 ternészetes eredetû aminosav pontos szerkezete (3)
• a ninhidrin-reakció (egyenlet) (3)
• az aminosavak szétválasztása kromatográfiával (3)
• az aminosavak szétválasztása elektroforézissel (3)
• a peptidkötés (1)

Fehérjék

• a fehérjék elsõdleges szerkezete (1)
• a diszulfid-híd (3)
• szekvencia-analízis (3)
• másodlagos szerkezet (3)
• az alfa-hélix struktúra részletes ismerete (3)
• a harmadlagos szerkezet (3)
• denaturáció a pH és a hõmérséklet változtatásával, illetve fémionokkal, etanollal (3)
• a negyedleges szerkezet (3)
• a fehérjék szétválasztása (molekulaméret és oldhatóság alapján) (3)
• a fehérjék lebomlása a szervezetben (általános út) (3)
• proteolízis (3)
• transzaminálás (3)
• az aminosav-anyagcsere négy fõ útja (3)
• az aminosavak dekarboxilezése (3)
• az karbamid-ciklus (csak a végeredménye) (3)

Zsírsavak és zsírok

• a C4-C18 zsírsavak IUPAC-nevei (2)
• a legfontosabb (kb. 5) zsírsav köznapi neve (2)
• a zsíranyagcsere alapvetõ folyamatai (3)
• a zsírsavak béta-oxidációja (képletek és ATP-mérleg) (3)
• zsírsavak és a zsírok anyagcseréje (3)
• a foszfogliceridek (3)
• a membránok (3)
• aktív transzport (3)

Enzimek

• általános tulajdonásgok, aktív centrumok (2)
• elnevezés, kinetika, koenzimek, az ATP szerepe, stb. (3)

Szénhidrátok

• A glükóz és a fruktóz:
• nyílt láncú képlete (2)
• Fischer-projekciói (2)
• Haworth-képletei (3)
• oszazonok (3)
• a maltóz mint redukáló cukor (2)
• a keményítõ és a celllulóz közti különbség (2)
• az - és a -D-glükóz közti különbség (2)
• a keményítõbõl kiinduló anyagcserefolyamatok acetil-KoA-ig; a tejsav, illetve az etanol felé vezetõ anyagcsereutak (3)
• a glükóz anyagcseréje (3)
• a fenti folyamat ATP-mérlege (3)
• a fotoszintézis (csak a termékei) (2)
• a fény- és a sötétreakció (3)
• a Calvin-ciklus részletezése (3)
• A citrátciklus és a terminális oxidáció
• a CO₂ képzõdése a ciklusban (részletezés nélkül) (3)
• a ciklus közti termékei (3)
• a víz és az ATP képzõdése (részletezés nélkül) (3)
• az FMN és a citokrómok (3)
• 1 mol glükóz lebontásának ATP-termelése (3)

Nukleinsavak és fehérjeszintézis

• a pirimidin és a purin (2)
• nukleozidok és nukleotidok (3)
• valamennyi pirimidin- és purinbázis képlete (3)
• a ribóz és a 2-dezoxiribóz közti különbség (3)
• a C-G és A-T bázispárok kialakulása (3)
• a hidrogénkötések szerepe a bázispárok kialakulásában (3)
• a DNS és az RNS közti különbségek (3)
• a nukleinsavak hidrolízise (3)
• a DNS szemikonzervatív megkettõzõdése (3)
• DNS-ligáz (3)
• RNS-szintézis (transzkripció) részletezés nélkül (3)
• reverz transzkriptáz (3)
• a genetikai kód használata (3)
• a lánckezdõ kodon és a stopjelek (3)
• a fehérjeszíntézis (transzláció) lépései (3)

Egyéb

• hormonok, szabályozás (3)
• negatív visszacsatolás (3)
• inzulin, glukagon, adrenalin (3)
• só-anyagcsere (részletezés nélkül) (3)
• ionok a vérben (3)
• a vér pufferrendszerei (3)
  hemoglobin:
• funkciója és váza (3)
• az oxigénmegkötésének diagramja (3)
• a véralvadás mechanizmusa (3)
• antigének és antitestek (3)
• vércsoportok (3)
• az acetil-kolin szerkezete és funkciói (3)

Mûszeres anyagszerkezeti vizsgálati módszerek

UV-látható spektroszkópia

• aromás vegyületek azonosítása (3)
• kromofórok azonosítása (3)

Tömegspektrometria

• molekulaionok felismerése (3)
• fragmensek azonosítása táblázat segítségével (3)
• jellemzõ izotóp-eloszlások (3)

IR-spektroszkópia

• a spektrum értelmezése a csoportrezgéseket tartalmazó táblázat segítségével (3)
• a hidrogénkötés felismerése (3)
• Raman-spektroszkópia (3)

NMR

• egyszerû spektrumok (pl. etanol) értelmezése (3)
• spin-spin csattolás (3)
• csatolási állandók (3)
• az o- és p-szubsztituált benzol azonosítása (3)
• ¹³C-NMR (3)

Röntgendiffrakció

• Bragg-törvény (3)
• elektronsûrûség diagram (3)
• koordinációs szám (3)
• elemi cella (3)
• a NaCl rácsszerkezete (3)
• a CsCl rácsszerkezete (3)
• a kétféle szoros illeszkedésû rács szerkezete (3)
• az Avogadro-szám meghatározása röntgendiffrakciós adatok alapján (3)

Polarimetria

• fajlagos forgatóképesség számítása

Fizikai kémia

Kémiai egyensúly

• a dinamikus kémiai egyensúly modell (1)
• a koncentrációkkal kifejezett egyensúlyi állandó (1)
• a parciális nyomásokkal kifejezett egy. állandó (2)
• az egyensúlyi állandó értékei közötti összefüggés a gázoknál (K_c, K_p, K_x) (2)
• a szabadentalpia és az egyensúlyi állandó közti kapcsolat (3)

Ionegyensúlyok

• az Arrhenius-féle sav-bázis elmélet (1)
• a Brönsted-féle sav-bázis elmélet, konjugált sav-bázis párok (1)
• a pH definíciója (1)
• a víz autoprotolízise (1)
• K_s és K_b közötti összefüggés a konjugált sav-bázis párok esetén (1)
• sók hidrolízise (1)
• az oldhatósági szorzat definíciója (1)
• oldhatóság kiszámítása az oldhatósági szorzatból (1)
• gyenge savból készült oldat pH-jának számítása K_s-bõl (1)
• a 10^-7 mol·dm^-3 koncentrációjú sósav pH-jának számítása (2)
• többértékû savak pH-jának számítása (2)
• az ionerõsség definíciója (3)
• a Debye-Hückel képlet (3)

Elektródegyensúly

• az elektromotoros erõ definíciója (1)
• elsõfajú elektródok (1)
• standard elektródpotenciál (1)
• Nernst-egyenlet (2)
• másodfajú elektródok (2)
• az elektromotoros erõ és a DG közötti összefüggés (3)

Homogén reakciók kinetikája

• a reakciósebességet befolyásoló tényezõk (1)
• sebességi egyenlet (1)
• reakciósebességi állandó (1)
• reakciórend (2)
  az elsõrendõ reakció:
• idejének függése a koncentrációtól (2)
• félideje (2)
• kapcsolat a félidõ és a reakciósebességi állandó között (2)
• a sebességmeghatározó lépés (2)
• molekularitás (2)
• Arrhenius-egyenlet, aktiválási energia (2)
• az elsõrendû reakció sebességi állandójának számítása (2)
• a másod- és harmadrendû reakciók sebességi állandójának számítása (3)
• aktiválási energia számítása mérési adatokból (3)
• a reakciósebességi elmélet alapelvei (ütközési elmélet, átmeneti komplexum) (3)
• ellentétes, párhuzamos és konszekutív reakciók (3)

Termodinamika

• rendszer és környezete (2)
• energia, hõ és munka (2)
• az entalpia és az energia kapcsolata (2)
• hõkapacitás (definíció) (2)
• C_p és C_v közti különbség (3)
• Hess-tétele (2)
• a Born-Haber körfolyamat (3)
• rácsenergia - közelítõ számítások (pl. Kapusztyinszkí-egyenlet) (3)
• a standard képzõdési entalpia használata (2)
• oldás- és oldódáshõ (2)
• kötési energiák - definíció és használat (2)

Második fõtétel

• entrópia - definíció (Q/T) (2)
• entrópia és rendezetlenség (2)
• az S = k lnW összefüggés (3)
• a G = H - TS összefüggés (2)
• a DG és a folyamatok iránya (2)

Halmazok

• ideális gáztörvény (1)
• van der Waals-féle gáztörvény (3)
• a parciális nyomás definíciója (1)
• a folyadékok telített gõznyomásának hõmérsékletfüggése (2)
• a Clausius-Clapeyron egyenlet (3)
  fázisdiagramok leolvasása:
• hármas pont (3)
• kritikus hõmérséklet (3)
  folyadék-gáz rendszerek:
• diagramja (3)
• ideális és nemideális rendszerek (3)
• használata a frakcionális desztillációnál (3)
• Henry-törvénye (2)
• Raoult-törvénye (2)
• a Raoult-törvény értelmezése (3)
• a forráspont-emelkedés törvénye (2)
• a fagyáspont-csökkenés, moláris tömeg meghatározása (2)
• ozmózisnyomás (2)
• megoszlási hányados (3)
• extrakció (2)
• a kromatográfia alapelvei (2)

Egyéb problémák

Analitikai kémia

• pipetta használata (1)
• büretta használata (1)
• az acidimetria megfelelõ indikátorának megválasztása (1)
  titrálási görbe:
• pH (erõs és gyenge savaknál) (2)
• EMF (redoxi titrálásnál ) (2)
• egyszerû pufferoldatok pH-jának számítása (2)
  meghatározások, azonosítások:
• Ag⁺, Ba²⁺, Cl^-, SO₄^2- ionok (1)
• Al³⁺, NO₂^-, NO₃^-, Bi³⁺ ionok (2)
• VO₂^-, ClO₃^-, Ti⁴⁺ ionok (3)
• lángfestéssel K, Ca, Sr (1)
• a Lambert-Beer törvény (2)

Komplexek

• komplexképzõdési reakciók leírása (1)
• komplexképzõdési állandó (definíció) (2)
• E_g és T_2g állapotok: kis és nagy spínszámú oktaéderes komplexek (3)
• AgCl oldhatóságának számítása ammóniaoldatban (K_s és ` adatokból) (3)
• cisz és transz formák (3)

Elméleti kémia

• n, l, m kvantumszámok (2)
• a H-atom energiaszintjei (2)
• a p-pályák alakja (2)
• a d-pály sztereokonfigurációja (3)
  molekulapálya diagramok:
• H₂ (3)
• N₂ és O₂ (3)
• kötésrend az O₂^-ben, az O₂⁺-ban, és az O₂^--ben (3)
• Hückel-szabály az aromás rendszerekre (3)
• Lewis sav-bázis elmélete (2)
• erõs és gyenge Lewis savak (3)
• páratlan elektronok és paramágnesesség (2)
• a hullámfüggvény négyzete és a megtalálási valószínûség (3)
• a legegyszerûbb Schrödinger-egyenlet megértése (3)